Laborban farokat növesztő petékből igazolták nő agyi féregfertőzését

Egy Fülöp-szigeteki rizstermelő nő jobb karja és lába hirtelen, körülbelül egy percig kontrollálhatatlanul rángatózott. Előtte jól volt: nem volt fejfájása, zavartsága vagy gyengesége. A sürgősségin a fizikális vizsgálat nem talált eltérést, a mágnesesrezonancia-vizsgálat viszont a bal homloklebenyben folyadékkal körülvett, világos göbös gócokat mutatott. Az orvosok férgepetékre gyanakodtak.

A New England Journal of Medicine esetleírása szerint neuroschistosomiasist, a Schistosoma vérmétely ritka idegrendszeri szövődményét vélelmezték. A Fülöp-szigeteken a leggyakoribb faj az S. japonicum; Kínában és Indonézia egy részén is előfordul, Japánból – a neve ellenére – kiirtották. A peték vizelettel vagy széklettel ürülnek, lárvákkel kelnek, vízi csigákban fejlődnek, majd villás farkú cercariaként ép bőrön át jutnak a gazdába, a tüdőn, a szíven és a májon át, ahol felnőtté válnak. A hím és a nőstény párosan él a májat a béllel összekötő hasi erekben; a tüneteket általában nem a rejtőző imágók, hanem a gyulladást, fibrózist és szervi károsodást okozó peték adják. Ritka, hogy az S. japonicum petéi a központi idegrendszerbe kerüljenek – feltehetően eltérített férgek vagy peték, súlyos fertőzés vagy érsérülés miatt –, és görcsöt vagy gócos idegrendszeri tüneteket okozzanak.

Nincs egyetlen végleges teszt. Az 1950-es évekből származó circumoval precipitin teszttel a nő savóját referenciapetékre öntötték: fertőzés esetén az ellenanyagok farokszerű képződményt kötnek a pete külsejére. Itt a laborpeték farkat növesztettek. A székletben grammomként 190 S. japonicum-pete volt. Az MRI-vel együtt agyi schistosomiasist állapítottak meg, amely gócos görcsöt okozott. Féregűzőt, gyulladáscsökkentőt és görcsgátlót kapott; három hónap múlva nem volt újabb rohama, a kontroll-MRI-n a peték eltűntek.