Elutasította az uniós törvényszék a közérdekű vagyonkezelő alapítványok keresetét

Az Európai Unió Törvényszéke elutasította hat magyar egyetem keresetét, amelyben a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, illetve az általuk fenntartott intézmények uniós finanszírozásának tilalmát támadták. A luxembourgi bíróság szerint az Európai Unió Tanácsa jogosan fogadta el az intézkedést, mert az uniós költségvetés megállapítására és végrehajtására vonatkozó hatáskörét gyakorolta, nem pedig az oktatás vagy a kutatás szabályozásába avatkozott be.

Az ítélet kimondta azt is, hogy a Tanács a jogállamiság elveinek megsértése esetén ideiglenesen felfüggesztheti olyan programok költségvetésének végrehajtását, mint az Erasmus+ és a Horizont Európa. A törvényszék szerint Magyarországon rendszerszintű probléma, hogy az állam nem képes vagy nem hajlandó megakadályozni az összeférhetetlenségi szabályokat sértő döntéseket.

A bíróság közvetlen kapcsolatot látott a jogállamisági aggályok és az uniós költségvetés veszélyeztetése között. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban ugyanis magas rangú állami és politikai vezetők is részt vesznek, miközben jelentős döntési jogkörük van a pénzügyi, működési és szervezeti ügyekben. Emiatt politikai befolyás érintheti az uniós támogatású egyetemi képzések, kutatási projektek és munkatársak kiválasztását, az Erasmus+ esetében pedig a hallgatói kedvezményezettek kiválasztását is.

A törvényszék szerint az intézkedés pénzügyi jellegű, nem korlátozza az egyetemek tudományos vagy akadémiai tevékenységét, és éppen a tudományos szabadság, valamint a jogállamiság védelmét szolgálja. Az ügy előzménye a jogállamisági feltételességi rendelet alapján elfogadott tanácsi határozat. Lannert Judit júliusban az alapítványi rendszer átalakítását jelentette be, augusztus végén pedig a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagság 98 százalékának lecseréléséről, valamint a testületek jogköreinek szűkítéséről számoltak be.