Évente 70 ezer kollégiumi jelentkező elutasítása súlyosbítja a lakhatási gondokat
A magyar lakáspolitikának a saját tulajdonú ingatlanok támogatása mellett a bérlakások és a kollégiumi férőhelyek hiányával is foglalkoznia kell – állapítja meg a GKI lakáshelyzetről és az új kormány lakáspolitikájáról készített elemzése. A készülő Wekerle Sándor Lakásépítési Program ezért szemléleti változást hozhat, mivel a bérlakások építését is fontosabb szerephez juttathatja. Magyarországon az emberek 90 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él, ez a magas arány azonban a GKI szerint merev lakhatási struktúrát hozott létre, amely nehezíti a területi és társadalmi mobilitást.
A lakásvásárlás megfizethetősége közben jelentősen romlott: 2025 végén egy átlagos értékű lakás megvásárlásához 7,1 évnyi átlagos nettó fizetésre lett volna szükség. A vásárlók ráadásul a befektetési célú vevőkkel is versenyeznek, ami nemcsak az eladó ingatlanok piacán növeli a nyomást, hanem a bérlakások iránti keresletet is erősíti.
Az országos átlagok elfedik a nagyvárosok problémáit. Míg országosan az emberek 5–6 százaléka él magánbérletben, Budapesten ez az arány 16–18 százalék, a főváros belső kerületeiben pedig meghaladja a 30 százalékot. Debrecenben, Szegeden és Pécsen 10–12 százalékos az arány. A vidéki egyetemi városok bérlőinek 50–60 százaléka diák, Budapesten 20–30 százalékuk. Közben évente mintegy 70 ezer kollégiumi férőhely-igényt utasítanak el, ezért a GKI szerint kollégiumi fejlesztésekre is szükség van. Az új bérlakásokat elsősorban Budapestre, az egyetemi városokra és az ipari központokra kellene összpontosítani.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔