Új kutatás írhatja át az európai denevérek 65 millió éves történetét
Egy 137 kutatóból és 64 országból álló nemzetközi csapat újra vizsgálta a denevérek fejlődéstörténetét. A Nature folyóiratban megjelent tanulmányhoz 103 denevérgenomot elemeztek, köztük 42 új, kromoszómaszintű összeállítást, amelyek mind a 21 ismert denevércsaládot lefedik. A kutatók emellett 44 fosszilis példány adatait is bevonták a vizsgálatba, így a korábbiaknál részletesebb képet kaphattak az állatok eredetéről és elterjedéséről.
Az eredmények szerint a denevérek nagy valószínűséggel Európában alakultak ki a késő paleocén idején, mintegy 65–60 millió évvel ezelőtt. Innen előbb Afrikába, majd Amerikába, Ázsiába és Ausztráliába is eljutottak. A genomikai adatok arra utalnak, hogy Európa lehetett az első valódi repülés kialakulásának helyszíne, miközben a visszhang alapú tájékozódás, az echolokáció is már a fejlődés korai szakaszában megjelenhetett. Erre a legősibb ág közelében talált Vielasia-fosszília is fontos bizonyítékot szolgáltat.
A Bat1K együttműködés kutatói számítógépes módszerekkel rekonstruálták minden ma élő denevér közös ősi elődjének genomját is. Ez a jövőben segíthet feltárni a repülés, a hosszú élettartam és a betegségekkel szembeni ellenállás genetikai hátterét.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔