A jövő évi költségvetésben emelkedő nyugdíjak és adók együtt érintenék a háztartásokat
A jövő évi költségvetés tárgyalása a háztartásokat két oldalról érinti: a tervezetben 26 adóintézkedés azonosítható, Palóc André szerint pedig a vállalkozások újabb adóemelésekkel és terhekkel szembesülnek, miközben éppen azok kerülnek nehéz helyzetbe, akik a megélhetést és a fizetéseket biztosítják. Ilyen körülmények között nehezen teljesülhetnek a Tisza nagy béremelési ígéretei, a bruttó átlagbérek növekedésének dinamikája megtörhet, a jövő évre tervezett átlagos béremelkedés mindössze 5,6 százalék lehet. A képviselő korábban azt is kiemelte, hogy a javaslat alapján nem kapnák meg a 14. havi nyugdíj következő részletét: ez mintegy 2,3 millió nyugdíjast érintene, számításai szerint több mint 66 ezer forinttal kevesebb juttatással.
Kármán András pénzügyminiszter szerint a 2008 óta 28 500 forinton álló nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelkedik, sávosan nőnek a kisnyugdíjak, magasabb lesz az árvaellátási minimum, a megváltozott munkaképességűek ellátása és az időskorúak járadéka. Ezek az emelések 700 ezer embert érintenek, összesen 123 milliárd forint pluszt hozva. Indul a nyugdíjas Szép-kártya első üteme is: több mint 2 millió idősnek, a nyugdíjasok 97 százalékának jár, mindenkinek, akinek 500 ezer forint alatti a nyugdíja. 250 ezer forint alatt 2027-ben 50 000, afölött 25 000 forint juttatás használható élelmiszerre, gyógyszerre vagy pihenésre.
Szalai Piroska fideszes képviselő parlamenti videórészletet osztott meg, amelyen Boda Nikoletta, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a 28 499 forintnál kisebb összeghez jutó, nemzetközi egyezményben nem érintett nyugdíjasok száma 522. Ez a hivatalos adat éles ellentétben áll azzal a narratívával, amelyet Magyar Péter miniszterelnök és Kármán András hónapok óta sulykol, amikor a minimumnyugdíj 120 ezer forintra emelése kapcsán félmillió, sőt akár hétszázezer érintettről beszélnek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔