E-bringával a gyergyói Szárhegy kastélyától a középkori őrhegyig
A Telex túrabeszámolója szerint Szilágyi „Laza” Pista és a szerzők Gyergyócsomafalváról indultak elektromos kerékpárral a Gyergyói-medence északkeleti pereme fölé emelkedő, 1544 méteres Pricskére. A medence Erdély keleti részén, Székelyföld északi vidékén fekszik a Görgényi- és a Gyergyói-havasok között; a csúcs magasságával nem tűnik ki a Keleti-Kárpátok közül, de őrhegyként és a Moldvába vezető út egyik fontos pontjaként szerepel a környék történetében. A Gyilkos-tó, az Egyeskő és a Nagyhagymás mellett a kevésbé látványos hegyhátak gyakran háttérbe szorulnak, a kilátást az Egyeskő, a Vit-havas és a Csalhó is gazdagíthatja.
Pista dél körül érkezett Csomafalvára, onnan Gyergyószárhegy felé tekerték. A Lázár-kastély reneszánsz, pártázatos falait és sarokbástyáit kívülről nézték meg: a kapualj 1532-es évszáma korábbi építkezésre utal, a bástyás védőöv Lázár István 17. századi átépítéséhez kötődik. Bethlen Gábor anyja a Lázár családból származott, a későbbi fejedelem gyermekévei egy részét Szárhegyen töltötte; a kastélyt 1707-ben császári csapatok felgyújtották, későbbi tűzvészek után romossá vált, a mai együttest a 20. századi helyreállítások is formálták. Fennebb a ferences templom és kolostor következett: a ferencesek 1642-ben jelentek meg, a kolostor 1665-ben létesült, a közösséget Kájoni János is vezette. Az 1974-ben alapított művésztelep mindkét épületben működött, a közelben szabadtéri szoborpark van.
Szárhegy után erdei utakon, sárguló lombos fák és fakuló füvek között derült ki, hogy a kilométer keveset mond a emelkedéshez és a talajhoz képest. Aszfaltos kilátópontról Gyergyóditró felé nyílt a medence, majd meredek, köves, homokszerű agyagos szakaszon a rásegítés ellenére kipörgött a hátsó kerék: tolni, helyenként cipelni kellett a gépeket. A vöröslő áfonyások és a Csalhó után technikás ereszkedés jött, hazafelé pedig őszi, jéghideg patakátkelés.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔