Tudományos előadáson ismertetik a mohácsi tömegsírok kutatási eredményeit
A Magyar Tudományos Akadémia budapesti székházában hamarosan olyan ismeretterjesztő előadást tartanak, amely a mohácsi csata tömegsírjainak legújabb antropológiai és paleopatológiai vizsgálatait mutatja be. A program középpontjában az 1526-os ütközet névtelen halottai állnak: a kutatók azt próbálják feltárni, kik voltak ezek az emberek, milyen körülmények között éltek, és hogyan haltak meg.
Az előadás meghívott előadója Pálfi György biológus és paleopatológus, a Szegedi Tudományegyetem Biológiai Intézete Embertani Tanszékének vezetője. A Mohács 500 kutatási program antropológiai feltárásait 2020 óta irányítja. A multidiszciplináris kutatás nem pusztán a maradványok feltárására törekszik: régészeti, paleopatológiai és igazságügyi orvostani módszerekkel az elhunytak életkorát, egészségi állapotát, életmódját és harctéri sérüléseit is vizsgálják.
A csontokon megőrződött nyomok alapján részletesebben rekonstruálható a halálukhoz vezető folyamat és az ütközet brutalitása. A modern laboratóriumi eljárások azért is fontosak, mert a korábbi ásatások során előkerült maradványokat még nem tudták a mai technológiával elemezni. A mohácsi csatatér és a tömegsírok pontos helye évszázadokon át bizonytalan volt, a terület szisztematikus kutatása csak a 20. század második felében kezdődött. Az új eredmények a csatáról nemcsak történelmi eseményként, hanem hús-vér emberek sorsaként adhatnak árnyaltabb képet.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔