Szokatlan alvási agyhullámokat kapcsoltak össze a memóriaromlással
Az emlékek megszilárdítása nem pusztán attól függ, hogy alszunk-e, hanem attól is, hogyan terjednek az agy lassú hullámai a mélyalvás során. A University of California, Berkeley kutatói szerint az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó tau fehérje felhalmozódása a homlokkéregben összefügg azzal, hogy ezek a hullámok kevésbé összehangoltan haladnak végig az agyon, ami gyengébb memória-teljesítménnyel jár.
A vizsgálatban Omer Sharon és kollégái, Matthew Walker korábbi alváskutató irányításával, fiatal, húszas éveik elején járó felnőttek és a hatvanas–hetvenes éveikben lévő idősebb résztvevők alvási agyműködését hasonlították össze EEG-vel. A fiataloknál a mély, nem REM-alvásban kialakuló lassú hullámok nagyobb távolságokon, csoportosan terjedtek, nagyjából egy tenyérnyi fejbőrfelületen. Az idősebbeknél rövidebb utat tettek meg, és gyakrabban jelentek meg egymástól elszigetelten.
A kutatók PET-vizsgálatokkal azt is megvizsgálták, összefügg-e mindez a tau jelenlétével. William Jagust közreműködésével végzett elemzésük szerint a homlokkéreg nagyobb tau-felhalmozódása együtt járt a hosszabb, vándorló hullámok szétesésével. Ezek az éjszakai változások segíthetnek megérteni, miért romlik az epizodikus memória az öregedéssel, és hogyan jelenhetnek meg az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó eltérések még a jellegzetes tünetek előtt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔