Két évvel a párizsi olimpia után Franciaország kevésbé támogatja sportolóit
Két évvel a párizsi olimpia után Franciaországban visszaesett a sportolók állami és szponzori támogatása, a közvélemény érdeklődése is lanyhult – a France 24 2026. november 16-i összeállítása szerint. Emmanuel Macron elnök a játékok idején tartós változást ígért, a kormányzat prioritásai azonban mára másfelé tolódtak. A sportügyekkel foglalkozó választott tisztségviselők országos szövetsége, az Andes szerint a sportra szánt költségvetés 2024 és 2026 között közel 30 százalékkal csökkent, és a tendencia 2027-ben is folytatódhat.
A párizsi olimpián szereplő Luidgi Midelton vívó és Solène Giquel magasugró szerint a játékok után – a sok érem ellenére – a finanszírozás nagy része eltűnt. A 25 éves MMA-versenyző, Myriam Benadda európai bajnok és súlycsoportjában világbajnoki ezüstérmes, de nem olimpiai sportágban versenyez: a szövetségtől minimális a támogatás, versenydíj nincs, a sportból megélni nem lehet. A francia női tollaslabda-ranglista másodikja, Romane Cloteaux-Foucault egy szezont 20–25 ezer euróra becsül, aminek a szövetség csak mintegy 10 százalékát fedezi.
Sokan ezért közösségi médiából, követőkből és szponzorokból próbálnak bevételt szerezni, noha a tartalomkészítés nehezen fér össze az edzéssel. Myriam otthagyta pénzügyi állását, naponta legalább egyszer posztol, és 2026 végéig adott magának határidőt. A Francia Nemzeti Sportügynökség (ANS) szerződései csak keveseknek jutnak; a többiek részmunkaidőre, adománygyűjtésre, katonai vagy rendőrségi nagyköveti szerepre, illetve a család támogatására szorulnak.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔