Alkotmánybíróság: érvénytelen a pont, amely megkönnyítette volna az Óbudai Gázgyár szennyezésének elhárítását
Az Alkotmánybíróság egyhangúlag megsemmisítette a felszín alatti vizek védelméről szóló rendelet 2024-es kiegészítésének azt a pontját, amely gyakorlatilag mentesítette a kármentesítésre kötelezettet, ha a jóváhagyó határozat véglegessé válásától számított öt éven belül nem kezdte el a munkát, vagy azt több mint öt éve nem folytatta. A határozatot kedden nyilvánosan hirdették ki, ami a testületnél ritka. Az óbudai ügy évtizedek óta húzódik: a már nem létező Óbudai Gázgyár jogutódja, az állami MVM nem távolította el a területen maradt mintegy 200 ezer tonna mérgező, rákkeltő anyagot. A Fővárosi Önkormányzat és a terület egy részének tulajdonosa, a Grafisoft perekkel próbálta kényszeríteni a céget; 1996-tól kötelező határozat is volt, de a megoldás nem került közelebb. A 2024-es szabály szerint a környezetvédelmi hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár hivatalból elrendeli a beavatkozási terv felülvizsgálatát, a végrehajtás pedig ezután nem számonkérhető, és a menet akár többször is megismételhető. Az óbudai ügyben a hivatalnok rögtön élt a lehetőséggel: 2026 végi határidővel rendelte el a felülvizsgálatot. A Fővárosi Törvényszék Opor Gergely László vezette tanácsa fordult az Alkotmánybírósághoz, Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeit képviselő ombudsmanhelyettes is melléjük állt; az előadó alkotmánybíró Szabó Marcel volt. A testület szerint a szabályozás a „szennyező fizet” elv helyett a szennyező mentesülését kodifikálja, indoklás és hatásvizsgálat nélkül született, nem veszi figyelembe a terület sajátosságait és a tulajdonosok érdekeit, és azzal, hogy a kármentesítést meg sem kezdő kedvezőbb helyzetbe kerül, nyilvánvalóan hozzájárul a talaj és a felszín alatti vizek romlásához.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔