A biodiverzitás megőrzése segíthet alkalmazkodni a klímaváltozáshoz
A biodiverzitás nemcsak természetvédelmi érték, hanem a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik gyakorlati eszköze is. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának 2026-os jelentése szerint lényegében nem tartható az iparosodás előtti szinthez viszonyított 1,5 Celsius-fokos felmelegedési korlát, ezért a kibocsátások csökkentése mellett az elkerülhetetlen változásokra is fel kell készülni. Ebben a fajok, a gének és az élőhelyek sokféleségének egyaránt szerepe lehet.
Egy 2026 októberében közzétett elemzés 423 tanulmány alapján 23 ökoszisztéma-funkciót és -szolgáltatást vizsgált. A legtöbb esetben kedvező összefüggést találtak: a nagyobb fajgazdagság gyakran javítja a vízminőséget és a beporzást, a tengeri szénmegkötés pedig különösen érzékeny a biodiverzitás változásaira. A fajgazdag erdőkben kevésbé szaporodnak el a kártevők, és több szenet is megköthetnek, mint a fajszegény erdők vagy faültetvények. A változatos mezőgazdasági rendszerek emellett jobb talaj- és vízgazdálkodást, valamint kisebb növényvédőszer- és műtrágyaigényt hozhatnak.
A genetikai változatosság azért fontos, mert egy faj egyedei eltérően viselhetik a hőséget vagy a vízhiányt. A Kiskunságban vizsgált hat természetes életközösség nem egyformán reagált a szárazodásra, a változatos tájak pedig menedéket kínálhatnak a kedvezőbb körülményeket kereső élőlényeknek. A Szegedi Tudományegyetem kutatása szerint még ritka magashegységi fajok is fennmaradhatnak a karsztvidékek hűvös töbreiben. A HUN-REN kutatói magyarországi és romániai falvakban azt is megfigyelték, hogy a változatosabb tájakon magasabbak az életminőségi mutatók.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔