Kiszivárgott lista mutatja, milyen vagyon után kell adót fizetni 2026-tól

A Tisza a választási kampányban központi témává tette a vagyonadót, és a Világgazdaság szerint a szándék a győzelem után is megmaradt: 2026 talán legnagyobb adópolitikai átalakítása készül. A Kármán András vezette Pénzügyminisztérium a jogszabálytervezet véghajrájában tart; a 2027-es költségvetést október végéig akarják bemutatni, már a vagyonadó-bevételekkel. Kövesdy Attila államtitkár szerint néhány héten belül indulhat a társadalmi egyeztetés. A kormány egymilliárd forint felett 1 százalékos, éves – nem egyszeri – vagyonadót vezetne be, céges részesedésekre, ingatlanokra, ingóságokra, hazai és külföldi vagyonelemekre. A széles alapot azzal indokolták, hogy a kivett eszközosztályokba áramlana a vagyon; az értékeléshez részletes szabályok jönnek.

A lap által ismert elképzelés szerint az adó a magánszemélyek és a vagyonkezelési konstrukciók 1 milliárd forintot meghaladó nettó vagyonának küszöb feletti részét terheli évente 1 százalékkal. Kötelezett a magyar és kettős állampolgár, a tartósan külföldön élő magyar, valamint a külföldi munkáltató által ide kiküldött személy. A belföldi magánszemély teljes belföldi és külföldi vagyona, a külföldié csak a magyarországi ingatlan után adózik. Külön alanynak számít a bizalmi vagyonkezelés, a magánalapítvány és a hasonló külföldi vagyontömeg. Az adóalap a tárgyév utolsó napi együttes érték, csökkentve a tényleges, igazolt tartozásokkal; levonható a jogszabályon vagy jogerős határozaton alapuló tartozás és a vagyonelemhez kötött intézményi hitel. A tervezet szűk kivételeket is tartalmaz.