Középkori fatemplom maradványait rejtette egy 17. századi norvég épület
Különleges felfedezést tettek a Norvég Kulturális Örökségkutató Intézet (NIKU) szakemberei a Vågå településen álló, 17. századi templom tetőszerkezetében. A padlástérben olyan újrahasznosított gerendákat, festékmaradványokat és kopásnyomokat azonosítottak, amelyek arra utalnak, hogy az elemek egy része akár 900 évvel ezelőtt is egy korábbi templomhoz tartozhatott. A kutatók jelenleg azt vizsgálják, hogy az építőanyagok egyetlen korábbi szentélyből vagy több különböző forrásból származnak-e.
Kjartan Hauglid, a NIKU művészettörténésze az egyik gerendán olyan kopást talált, amelyet valószínűleg a harangkötél súrlódása okozott, más elemek festése pedig korábbi eltérő funkciókra utal. A Riksantikvaren örökségvédelmi hatóság által irányított kormeghatározási és épületrégészeti vizsgálatok nemcsak a helyi templom történetét pontosítják, hanem a Gudbrandsdalen térségében alkalmazott fafaragási technikákról és díszítésekről is új ismereteket nyújtanak.
Míg a középkori norvég fafaragás számos emléke – például a 9. századi osebergi hajólelet – a föld alá temetve vészelte át az évszázadokat, a vågåi elemek egy folyamatosan működő, átépített épület részeként maradtak fenn, egyedülálló módon őrizve meg a korabeli kézművesség hagyatékát.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔