Részvénykereskedelmi tilalomról és adatközponti költségekről szavazhat az amerikai szenátus

Az amerikai szenátus a 2026-os időközi választások előtti, több mint egy hónapos szünet előtt szavazhat két, politikailag érzékeny törvényjavaslatról. Az egyik a nagy mesterségesintelligencia-adatközpontok energia- és közműköltségeit rendezné, a másik pedig megtiltaná a kongresszusi képviselőknek és szenátoroknak, hogy hivatalban lévőként egyedi részvényeket vásároljanak. Egyik javaslat sem számíthat biztos elfogadásra, mert a demokraták ellenzik őket, a szenátusban pedig a 60 szavazatos obstrukciós küszöb miatt széles támogatásra lenne szükség.

A Ratepayer Protection Act a tagállamok számára olyan szabályozási keretet hozna létre, amely alapján a nagy adatközpontoknak maguknak kellene viselniük az energia-infrastruktúra költségeit, nem pedig a fogyasztókra hárítaniuk. A képviselőház ezt a javaslatot 417–3 arányban fogadta el, Chuck Schumer azonban „fog nélküli üzenetküldő törvénynek” nevezte, mert szerinte az alkalmazása csak opcionális lenne. Martin Heinrich korábban megakadályozta a gyors elfogadást célzó eljárást.

A Stop Insider Trading Act a képviselőházban júliusban 232–198 arányban ment át. A javaslat nem írná elő a már meglévő részvényportfóliók eladását, és egy vitatott választói azonosítási rendelkezést is tartalmaz. Schumer ezt kiskapukkal teli, „színházi” megoldásnak nevezte. Jon Husted viszont mindkét kezdeményezést józan, kétpárti ügyként védte, miközben Sherrod Brown az adatközpontokkal kapcsolatos szerepét is bírálta.