Az Einstein Probe feltárta a neutroncsillag-ütközések eddig rejtett szakaszát
Az Einstein Probe 2025. július 4-én az EP250704a/GRB 250704B jelű eseménynél egy rövid gamma-kitörés eddig nehezen megfigyelhető utóéletét tárta fel. A jel kezdeti felvillanása fél másodpercnél rövidebb ideig tartott, és egy időben észlelte az SVOM-GRM, az Insight-HXMT, valamint az Einstein Probe lágyröntgen-távcsöve. A forrás azonban nem halványult el azonnal: csaknem tíz percen át újabb lágy röntgensugárzási epizódokat produkált.
A kutatók szerint ezt a szakaszt korábbi küldetések könnyen elmulaszthatták, mert a sugárzás spektruma túl lágy volt ahhoz, hogy a hagyományos gamma-detektorok, például a Swift Burst Alert Telescope érzékelje. Így egy tipikusnak tűnő rövid gamma-kitörés mögött sokkal hosszabb aktivitás rejtőzhet.
A nemzetközi utánkövetésben röntgen-, optikai és rádiómegfigyeléseket is összehangoltak. Ezekkel azonosították a gazdagalaxist és meghatározták a távolságát, miközben kizárták a kísérő szupernóvát. A változó fényesség, a spektrum alakulása, valamint a későbbi röntgen- és optikai utófénylés arra utalt, hogy a sugárzást nem egyszerűen a kifelé haladó lökéshullám, hanem az összeolvadás maradványa táplálta. Az egyik lehetséges magyarázat szerint gyorsan forgó, erősen mágnesezett neutroncsillag, vagyis magnetár alakult ki. Az eredmény új elektromágneses jelet kínálhat a gravitációs hullámokkal járó neutroncsillag-összeolvadások azonosításához.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔