Anyai sejtek maradhatnak az emberi agyban akár egy életen át
Egy amerikai kutatás szerint sok ember agyában még idős korban is jelen lehetnek az anyjától származó sejtek. Ezek a sejtek a magzati fejlődés idején jutnak át a méhlepényen, és a mikrokimérizmusnak nevezett jelenség részeként akár egy életen át megmaradhatnak. A kutatók 37, újszülött és 14 év közötti gyermek epilepsziaműtét során eltávolított agyszövetét vizsgálták, majd az eredményeket az anyáktól vett szájnyálkahártya-mintákkal hasonlították össze.
RNS-szekvenálással és egy erre a célra fejlesztett számítógépes módszerrel 26 gyermeknél azonosítottak anyai sejteket. Átlagos mennyiségük 2,2 sejt volt százezer sejtenként, de a kutatók szerint ennél több érintett lehet, mert az anyai és a gyermeki DNS azon részei, amelyek megegyeznek, elrejthetik a sejteket a vizsgálat elől. Az anyai eredetű sejtek többféle agysejttípus között is előfordultak: találtak köztük idegsejteket, mikrogliákat, asztrocitákat, oligodendrocitákat és endotélsejteket.
A kutatócsoport három korábbi adatsort is újraelemzett, amelyekben egy 22 hetes magzattól 80 év feletti emberekig szerepeltek minták. Anyai sejteket minden életkorban találtak, bár mennyiségük az évek során csökkent, feltehetően a programozott sejthalál miatt. A tanulmány vezetője Sami Kanaan, a Fred Hutchinson Rákkutató Központ munkatársa. Hina Chaudhry, az Icahn Orvosi Egyetem kutatója szerint az eredmény arra utal, hogy az emberi agy sok esetben több ember genetikai mozaikja lehet. A tanulmány egyelőre preprint, vagyis független szakértők még nem lektorálták.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔