Az ENSZ jelentése szerint a nettó zéró helyett a nettó negatív emisszióra kellene törekedni a klímahelyzet miatt
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) friss kibocsátási jelentése szerint már elkerülhetetlen az iparosodás előtti szinthez képest rögzített 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöb átlépése. A legkedvezőbb forgatókönyv alapján a csúcsérték 1,7–1,8 fokra szorítható le, majd a század végére visszatérhet a másfél fokos szintre. Ehhez azonban a globális üvegházhatású gázok kibocsátását a 2025-ös szinthez viszonyítva 2030-ig 18, 2035-ig 45, 2040-ig pedig 69 százalékkal kellene mérsékelni, miközben jelentős mennyiségű szén-dioxidot kell kivonni a légkörből.
A jelenlegi szakpolitikai intézkedések mellett ugyanakkor a század végére 2,8 fokos felmelegedés várható, sőt a vállalások hiányos megvalósítása miatt még ennél drasztikusabb emelkedés sem kizárt, amint arra a törökországi Antalyában zajló ENSZ-klímacsúcs tárgyalásai is rámutatnak.
A folyamat a Föld hó- és jégtakarójára, a krioszférára méri a legsúlyosabb csapást. A Nemzetközi Krioszféra és Éghajlat Kezdeményezés (ICCI) kutatása szerint Grönland és az Antarktisz jégtakarója napjainkban hatszor gyorsabban olvad, mint az 1990-es években. A jégtakarók instabilitása a következő évszázadokban akár több méteres tengerszint-emelkedést vonhat maga után – helyenként évi 1–4 centiméteres ütemben –, ami meghaladja a part menti közösségek alkalmazkodóképességét, és veszélyezteti az ivóvízellátást és a mezőgazdaságot.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔