Echoicide: ki dönti el, melyik igazság marad fenn Gázában

Az Al Jazeera elemzése szerint Gázától a digitális korig a láthatóság a modern konfliktusok egyik központi politikai küzdelme. 2023 októberében, amikor bombák hullottak Gázára, palesztin újságírók a közösségi médiára támaszkodtak. Izrael ostromát szigorították, egy ponton az élelmiszer- és vízbehozatalt is tiltották, a külföldi tudósítók kitiltása pedig a szerző szerint a médiaelzárást szolgálhatta a zárvány elleni, általa népirtásnak nevezett háború idején.

A Human Rights Watch dokumentálta, hogy az Instagram palesztin civilek izraeli támadásokban meghalt vagy megsérült áldozatairól készült képeket és videókat távolított el, Meta „erőszak és uszítás” szabályaira hivatkozva. A szerző ezt Echoicide-nak nevezi: az üzenet nem feltétlenül törlődik, de a közvetítő közeg annyira gyengül, hogy a hang elveszíti a visszhangját. Ugyanilyen kárt okozhat az ajánlások visszavágása, a shadow ban és a büntetéstől való félelem miatti nyelvváltoztatás.

Ahmed Shihab-Eldin, aki Instagramon több mint 1,1 millió követőt számlál, első kézből közölt anyagokat, köztük izraeli katonák állítólagos háborús bűneiről. Egyes posztjait Dél-Afrika felhasználta az Izrael elleni népirtási perben a Nemzetközi Bíróságon; elmondása szerint a Meta többször eltüntette az oldalát, majd súlyosan korlátozta a dokumentációban kulcsszerepű fiókokat. Leila Warah, a megszállt Ciszjordániában dolgozó újságíró fiókját a háború alatt többször felfüggesztették, majd reaktiválták; szerinte a nagyobb kérdés az, mi történik a megosztás után, mert a néző bezárhatja az alkalmazást, a palesztinok nem. Jillian York, a Electronic Frontier Foundation londoni munkatársa szerint az algoritmikus cenzúra a tanúságtételt online hagyhatja, miközben fokozatosan elveszi a hatókört. A Meta Oversight Board 2021-ben független vizsgálatot javasolt arról, a Facebook méltányosan alkalmazta-e a szabályokat az arab és a héber tartalmakra.