A nagy teljesítmény mögött munkafüggőség is állhat
A munkafüggőség azért különösen nehezen felismerhető, mert a túlzott munkavégzés és a kiemelkedő teljesítmény sokáig sikerként jelenik meg a környezet számára. A probléma gyakran csak akkor válik láthatóvá, amikor a munka már a pihenés, a magánélet és a család rovására megy. Egy 23 ország adatait összesítő, több mint 71 ezer ember bevonásával készült kutatás szerint a vizsgáltak mintegy 14–15 százalékát érintheti ez a függőség, bár az arány a mérési módszertől és a mintától is függ.
A jelenség a Weöres Sándor Színház Kockázatok és mellékhatások című, fikciós előadásának egyik központi kérdése. A darab alapjául az Útravaló világa szolgált, amelyet Horváth László, Farkas Ádám és Szabó Tibor gondoltak tovább. A gyógyszerszállító cég, a tulajdonosok, az alkalmazottak és családtagjaik csak a történet közegeként jelennek meg, a cselekmény pedig különböző élethelyzeteken keresztül beszél munkáról, családról, megfelelésről és örökölt mintákról.
Horváth László saját tapasztalatból ismeri a problémát. Eredetileg azért dolgozott egyre többet, hogy jobb körülményeket teremtsen családjának, később azonban a sikerhez vezető lendület önálló céllá vált, és szinte teljesen kiszorította magánéletét. Egy súlyos válság után változtatott, később mentálhigiénés tanácsadói képzettséget is szerzett. A darab azt is vizsgálja, hogyan kényszeríthet ki egy krízis fájdalmas, de szükséges változást.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔