A török–líbiai tengeri egyezmény görög–uniós feszültséget hozhat a dublini csúcson
Görögországot felháborította Líbia és Törökország vitatott tengeri határegyezménye, az Európai Unió is elítélte a paktumot, és az ügy a pénteki dublini informális uniós csúcson is felmerülhet. Kyriakosz Micotákisz görög miniszterelnök – athéni magas rangú, névtelenséget kérő forrás szerint – a mesterséges intelligenciára és Ukrajnára összpontosító találkozón emeli fel a kérdést. A vita lényege, hogy a török–líbiai megállapodás a keleti Mediterráneumban, Görögország és Ciprus között egy tengeri folyosót jelöl ki; Athén szerint ezek a vizek a görög kizárólagos gazdasági övezetbe tartoznak, ahol az Unió energetikai és összeköttetési projekteket is támogat.
Giorgosz Gerapetritisz külügyminiszter a múlt héten helyi televízióban közölte: Athén nyíltan kimondta, hogy eszkaláció esetén szankciókat és uniós támogatást kér. Görögország és Törökország NATO-szövetségesek, de a tengeri határok és a kontinentális talapzat átfedő igényei miatt régóta vitáznak. Athén attól tart, Ankara a líbiai egyezményre hivatkozva támadhatja a Kréta déli partjai előtti tengeri kutatást és az Unió által finanszírozott, Görögországot Ciprussal összekötő tenger alatti villamos kábelt.
Törökország 2019-ben írta alá a megállapodást a tripoli, ENSZ által elismert líbiai kormánnyal; a keleti líbiai rivális hatóságok október 20-án egyhangúlag ratifikálták. Ugyanezen a napon az Európai Bizottság és a Tanács vezetői közös nyilatkozatban kimondták: az egyezmény sérti harmadik államok szuverén jogait, nem felel meg a tengerjogi szabályoknak, és semmis. Elutasította Egyiptom, Bahrein, Ciprus – utóbbi Törökországgal a sziget északi részének 1970-es évek óta tartó megszállása miatt is vitában áll –, Izrael és az Egyesült Arab Emírségek is. A török külügyminisztérium Brüsszelt azzal vádolta, hogy Görögország és Ciprus „maximalista és törvénytelen”, valóságtól elszakadt álláspontját tette magáévá. Recep Tayyip Erdoğan elnök kabinetülésen azt várta, hogy tiszteletben tartsák Törökország és Líbia közös akaratát.
Micotákisz a múlt hónapban az ENSZ Közgyűlésén térképpel mutatta be Athén álláspontját: nincs precedens ilyen átlós delimitationra, a földrajzot nem lehet átírni, szuverén jogokat nem törölhetnek tetszőleges vonalak. Ankara év végéig kodifikálná a Kék Haza doktrínát. Az Unió Törökország leállt csatlakozási előrehaladásáról szóló jelentése kifejezetten említette az 1,9 milliárd eurós görög–ciprusi villamos összeköttetés akadályozását; a projektet 2024-ben állították le. Három hónapja a francia Meridiam lett a többségi tulajdonos. Kedden francia hajó indult Hérakleionból a munkára; Gerapetritisz parlamenti bizottságban török reakcióra készült. Marc Pierini, a Carnegie Europe elemzője szerint a tengeri határviták tovább mélyítik a Törökország és az uniós kormányok közötti szakadékot, miközben a kapcsolatok az autóipar védelmétől a fekete-tengeri biztonságig is feszültebbek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔