Illyés Gyula naplója és az állambiztonság 1956-képe egy budapesti kiállításon
A Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítása Illyés Gyula 1956-os eseménynaplóján keresztül idézi fel a forradalom napjait, valamint azt a szerepet, amelyet az írók a politikai és társadalmi folyamatokban betöltöttek. Illyés 1956. október 23. és 1957. január 31. között napról napra rögzítette tapasztalatait, így a feljegyzések egyszerre mutatják meg a cselekvő résztvevő és a figyelmes megfigyelő nézőpontját.
A költő gyalog, kerékpárral, sítalpon vagy Dongó-motorján járta Budapestet, találkozókon vett részt, különböző társadalmi csoportok véleményét hallgatta meg, és érzékletesen örökítette meg a város hangulatát. Az öt évtizeden át lappangó naplót csak 2014 áprilisában találták meg. A kurátor, Szekér Nóra történész szerint a jegyzetekből különösen a várakozás, a diktatórikus hétköznapok rendjének felbomlása és az egymásra utaltság tapasztalata rajzolódik ki.
A tárlat hanganyagokon is bemutatja 1956 utóéletét: meghallgatható Albert Camus 1957. október 23-i üzenete, valamint Hollós Ervin állambiztonsági tiszt oldott hangulatú értékelése az „ellenforradalom” tanulságairól. A titkos állambiztonsági iratokból az is kiderül, hogy a hatalom felismerte az osztályharc kudarcát, megijedt a társadalom gyors önszerveződésétől, és az írók jelentőségét is elismerte. Éppen ezért később azt akarta elhitetni velük, hogy nem fontosak. A kiállítás 2027. január 31-ig látogatható.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔