Tarr Zoltán tudta, hogy az állambiztonság megkörnyékezte az apját
Tarr Zoltán a HVG-nek arról beszélt, hogy tudott édesapja, Tarr Kálmán református lelkész állambiztonsági kapcsolatáról. Tarr Kálmárt 1984-ben, a Kádár-korszak végén szervezték be „hazafias alapon”, és a nyilvántartásban a Kovács Kálmán fedőnevet kapta. Titkos megbízottként tartották számon, vagyis az állambiztonság olyan együttműködőjeként, akitől információkat vártak.
A történet hátterét Takács Tibor történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos kutatója világítja meg. Elmondása szerint a Kádár-korszak állambiztonsága az ÁVH romjaiból épült fel, de működése eltért a Rákosi-éra szervezetétől. Már nem a társadalom teljes körű megfigyelésére törekedett, és szigorúbb politikai ellenőrzés alatt állt, mint az ötvenes évek mindenható államvédelme. Tarr Kálmán beszervezése így abba a későbbi rendszerbe illeszkedett, amely más módszerekkel, de továbbra is széles körben igyekezett kapcsolatokat és információforrásokat kiépíteni. Tarr Zoltán megszólalása azt is megmutatja, hogy az egykori állambiztonsági múlt nemcsak levéltári adatként, hanem családi emlékezetként is jelen lehet.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔