A németek megelégelték Friedrich Merz kancellárt - leválthatják?

Friedrich Merz német kancellár népszerűsége mélyponton van: a közszolgálati ARD adó számára az Infratest-Dimap által szeptember elején készített Deutschlandtrend felmérésben a megkérdezettek mindössze 13 százaléka értékelte jónak a munkáját. Ezt tetézte, hogy CDU pártja szeptember eleji szász-anhalti tartományi választáson elszenvedett vereséggel a 2021-es eredményéhez képest a felére zuhant vissza, ami saját pártján belül is felerősítette a bírálatokat kommunikációs stílusával szemben. A német alaptörvény ugyanakkor erős pozíciót biztosít a kancellárnak, akit nem könnyű eltávolítani hivatalából. Három út létezik: Merz maga is lemondhat – ahogy 1974-ben Willy Brandt tette egy kémbotrány után, akit tíz nappal később Helmut Schmidt váltott a Bundestag abszolút többségével megválasztva; a parlament "konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal" is leválthatja, ahogy 1982-ben történt Schmidttel, amikor a FDP a CDU/CSU-val szövetkezve Helmut Kohlt juttatta hatalomra, aki aztán 16 évig maradt kancellár; illetve a kancellár maga is kezdeményezhet bizalmi szavazást – ahogy Gerhard Schröder tette 2001 novemberében az afganisztáni NATO-küldetéshez kötve, amit meg is nyert. Merz azonban jelezte, nem lát értelmet a bizalmi szavazás kezdeményezésének, és sem koalíciós partnerénél, sem saját pártjában nincs jele komoly szakadásnak vagy nyilvánvaló utódjelöltnek, bár Hendrik Wüst észak-rajna-vesztfáliai tartományi miniszterelnököt egyesek lehetséges jelöltként emlegetik.