A világ legfőbb bírósága ezen a héten ítélkezik arról, hogy Mianmar népirtást követett-e el a rohingyákkal szemben
A hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) csütörtök reggel dönt arról, Mianmar népirtást követett-e el a muszlim rohingya kisebbség ellen – olyan ítéletről, amely a második világháború óta az egyik legjelentősebb pillanat lehet a nemzetközi jogban, és a 21. század mércéjét is kijelölheti a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményre. A testület soha nem mondta ki egy állam népirtási felelősségét; a népirtást a náci holokauszt után definiálták, a döntés pedig egy külön, Izrael ellen indított, nagy figyelmet kapó népirtási ügyre is kihat. A bírák hét éve vizsgálják Gambia, egy muszlim többségű állam vádját, miszerint Mianmar a rohingyák elnyomásával megsértette az 1948-as ENSZ népirtás-egyezményt. A kulcskérdés a szándék bizonyítása: olyan cselekményeké, amelyeket egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport egészének vagy egy részének megsemmisítésére irányuló szándékkal követtek el. A bűnügyi szándékra utaló mintázatot Antonia Mulvey, a százasával rohingya túlélőket képviselő Legal Action Worldwide alapítója abban látja, hogy a falvakat ugyanúgy támadták: civileket öltek, településeket égettek, férfiakat és nőket szétválasztottak, szexuális erőszakot alkalmaztak, majd a menekülőket is gyilkolták. Mulvey szerint a nemi erőszak és a nők megcsonkítása – a megbélyegzés és a szaporodás megakadályozása – a csoport elpusztításának szándékát mutatja; a balkáni ICJ-ügyekben az államokat közvetlenül nem találták népirtásért felelősnek, bár Szerbiát Srebrenica megelőzésének elmulasztásáért igen. Januárban zárt ajtók mögött hallgattak meg bangladesi táborokból érkező túlélőket: egy tanú szerint gyermekét karjából kitépve leszúrták és tűzbe dobták; más tömegsírra emlékezett. Dawda Jallow gambiai igazságügyi miniszter szerint a per nem elvont jogvita, hanem egy megsemmisítésre kiszemelt közösségről szól. Mianmar tagadja a népirtást, és felkelők elleni fellépésre hivatkozik. A rohingyákat évtizedek óta megfosztották állampolgárságuktól; a rakhine-i buddhistákkal szembeni feszültség 2017 nyarán, gerillaakciók után a hadsereg „tisztogató hadműveleteiben” csúcsosodott ki. A Tula Toli faluból Bangladesbe menekülők civilek módszeres lelövéséről és gyerekek folyóba fojtásáról számoltak be; műholdfelvételek szerint a települést porig égették. Yanghee Lee, egykori ENSZ-vizsgáló szerint a nemzetközi közösség kilenc éve nem akadályozta meg a mianmari hadsereg atrocitásait, és most kellene igazságot szolgáltatnia.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔