Félreértések és vétók terhelik a magyar–ukrán kapcsolatokat
A magyar–ukrán kapcsolatok a kormányváltás után gyors javulásnak indultak, néhány hónappal később azonban ismét vétók, nyilvános üzengetések és diplomáciai konfliktusok terhelték őket. A háttércikk szerint a rendezés továbbra sem reménytelen: a kulcskérdés az lehet, hogy Ukrajna módosítja-e a kárpátaljai magyarok jogait érintő oktatási szabályozást, Magyarország pedig ennek fejében feloldja-e az ukrán EU-csatlakozással kapcsolatos vétóját.
A közeledés egyik kézzelfogható eredménye a Mol és az ukrán Naftohaz szeptember 19-én, az ukrajnai Bukovelben aláírt szándéknyilatkozata volt. A két vállalat közös tartályparkban tárolna olajtermékeket. Az iparági átlagár alapján egy 40 ezer köbméteres tartály évente mintegy 160 ezer dollár, körülbelül 52 millió forint bevételt termelhetne. A projekt azért is jelentős, mert a Naftohaz olyan ország állami vállalata, amely fontos útvonalat biztosít a Magyarországra szállító keleti termelők felé.
A politikai támogatás azonban elmaradt a Mol várakozásaitól. A magyar küldöttség még arra számított, hogy részt vesz a Kárpáti Nyolcak, vagyis a K8 gazdasági fórumán, ám a magyar miniszterelnök később kijelentette, hogy a tározó nem épül meg a magyar–ukrán határnál, és Magyarország nem tagja az együttműködésnek. Ez átmenetileg kisiklatta a közeledést. Korábban Orbán Anita külügyminiszter szakértői tárgyalásokat indított, amelyek a 2017-es oktatási törvény óta rendezetlen jogviták lezárását célozták; Magyar Péter szerint három hét alatt teljes körű megállapodás született, ám bejelentése az ukrán partnereket egyeztetés nélkül érte.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔