Miért veszélyes a penész az otthonban
Ősszel és télen sok lakásban fekete, zöldes vagy szürkés foltok jelennek meg az ablak mellett, a fürdő sarkában vagy a szekrény mögött. Sokan letörlik vagy átfestik őket, pedig a tartósan nedves, penészes környezet az egészségre is hathat. A WHO beltéri levegőminőségről szóló irányelvei szerint a nedves, penészes épületekben élőknél gyakoribbak lehetnek a légúti panaszok, az allergiás tünetek és az asztmával kapcsolatos problémák.
A penészgombák spórái természetesen jelen vannak a környezetben, és a levegővel bekerülhetnek a lakásba; önmagában ez még nem baj. Tartós megtelepedéshez nedvesség kell. Hideg külső falakon és ablakokon lecsapódhat a beltéri pára, ha hiányos a szellőzés vagy a hőszigetelés. A főzés, zuhanyzás, mosás és a beltéri ruhaszárítás növeli a páratartalmat. Különösen veszélyeztetettek a külső falas sarkok, az ablakok környéke és a falhoz szorosan tolt bútorok mögötti, rosszul szellőző helyek.
A spórák és apró részecskék belélegezve irritációt vagy allergiát válthatnak ki. Gyakori panasz lehet az orrdugulás, a tüsszögés, a köhögés, a torokkaparás, a szemirritáció és a sípoló légzés; ezek könnyen összetéveszthetők elhúzódó megfázással vagy szezonális allergiával. Ha otthon rendszeresen köhög vagy nehezebben kap levegőt valaki, másutt viszont enyhülnek a tünetei, érdemes a lakás levegőjét és a nedvesedést vizsgálni. A penész jelenléte nem jelenti automatikusan, hogy minden lakó megbetegszik: a tünetek az egyéni érzékenységtől és az egészségi állapottól is függenek, a légúti betegek fokozottan érintettek lehetnek.
Nem minden penész látható: dohos szag, a tapéta felpúposodása, lepattogó festék, nedves tapintású fal, tartós páralecsapódás, nedvességfoltok és korábbi beázások is figyelmeztethetnek, akár a burkolat mögött vagy a padló alatt. A megelőzés kulcsa a nedvesség okának megszüntetése; ha az megmarad, a penész a takarítás után is visszatérhet.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔