Három lehetséges úton juthattak el a nyomozók a Sesztákhoz kötött milliárdokhoz
A Seszták-ügyben a nyomozók összesen 6,5 milliárd forintnyi, feltehetően állami eredetű vagyont találtak meg, részben erdőben elásva, részben raktárakban elrejtve. A pénz nem egyetlen valutában volt: dollárban, euróban és forintban került elő, ami a HVG-nek nyilatkozó szakértők szerint önmagában is fontosabb jelzés lehet, mint az összeg nagysága. A készpénz ilyen formájú felhalmozása egyszerre utalhat a korrupciós hálózatok jelentős méretére és arra, hogy a pénz kezelését amatőr módon oldották meg.
Győry Csaba, az ELTE Jogtudományi Intézetének gazdasági büntetőjogi kutatója szerint korábban inkább a kisebb, néhány milliós „megkenésekhez” kötötték a készpénzes korrupciót. A mostani lelet viszont azt mutatja, hogy akár a miniszteri szintig érő, többmilliárdos ügyletekben is nagy mennyiségű bankjegy mozoghatott. Molnár Csaba, a Nemzeti Nyomozó Iroda pénzmosás elleni részlegének egykori vezetője szintén szokatlannak tartja, hogy ekkora összeget készpénzben rejtsenek el, miközben a pénzmosás egyre nehezebb és drágább. Sárvári Nicholas nemzetközi vagyonvisszaszerzési szakértő szerint az ilyen méretű készpénzes rejtegetés inkább filmekbe illik. A cikk három lehetséges utat vizsgál, amelyen a nyomozók eljuthattak a milliárdokhoz, és elemzi Unger Anna kommunikációs hibáit, valamint a pénzmosás szóba jöhető eszközeit.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔