A Mistral vezérigazgatója: Európa „teljes csapdába” eshet a határvonalon túli mesterséges intelligencia nélkül
Arthur Mensch, a Mistral vezérigazgatója hétfőn, a berlini Digital Summit oldalán a Politicónak azt mondta: Európa „teljes csapdába” eshet, ha az ipari mesterséges intelligenciára összpontosít, a határvonalon túli modelleket pedig az Egyesült Államokra és Kínára bízza. Saját számítási kapacitásra és fejlett, következtető modellekre van szükség a biztonsághoz, mert nem vehető magától értetődőnek a legerősebb külföldi modellekhez való hozzáférés, ha Washington vagy Peking exportkorlátozást vezet be. Mensch szerint értelmes ipari alkalmazást sem lehet felépíteni anélkül, hogy Európa birtokolná az alapot: a gyárakat működtető, jobb rendszereket tervező „agyakat”. Szeptemberben uniós vezetők inkább külföldi modellekre épülő alkalmazásokat szorgalmaztak a határvonalon túli verseny helyett; Mensch ennek ellenzőjeként lépett fel. Hétfőn Németország 2030-ra „szuverén MI-nemzet” terveket mutatott be: az ipari MI mellett legalább három európai határvonalon túli labor felállítását is célul tűzte. Mensch üdvözölte a törekvést, de leszögezte, nemzeti MI-stratégia nincs, európai kell. A gond nem a tehetséghiány, hanem a mérleg: tőke és számítási kapacitás kell a nagy modellekhez. Az EU 27 vezetője jövő héten Dublinban tart először külön MI-megbeszélést. A Mistral ipari partnerségei közé tartozik az Airbus és az ASML; a gyártás a cég legnagyobb piaca. Az Ecosia kereső kínai modellekre váltott, a költséget felére csökkentve, a teljesítményt javítva; alapítója a Mistral minőségében csalódott. Mensch elutasította, hogy a szuverenitás versenyképesség vagy minőség árán menne, a Large 4-et kiberbiztonságban és geoinformatikai képalkotásban a kínai nyílt súlyú riválisok fölé helyezte, és azt mondta, a modell visszaviszi a céget a versenybe, Európán kívül, az Egyesült Államokban is.