Macron visszautasította Trump állítását a francia zavargások és a migráció kapcsolatáról
Donald Trump az elmúlt évek egyik legsúlyosabb franciaországi zavargássorozatát a migrációval és a nyitott határokkal hozta összefüggésbe. Azt mondta, hogy ha Európa nem zárja le a határait és nem távolítja el a bűnözőket, akkor „vége” Európának, a franciaországi erőszakot pedig olyan emberek érkezésével magyarázta, akik gyűlölik az országot. Emmanuel Macron erre név nélkül bírálta a külföldi vezetők „ostoba megjegyzéseit”, és kijelentette, hogy nincs bizonyíték külföldi beavatkozásra.
A zavargások eredetileg többnyire békés középiskolai diáktüntetésekből szélesedtek ki. A hétvégén azonban városházákat támadtak meg, üzleteket fosztottak ki, és több mint kétezer embert vettek rendőrségi őrizetbe, többségükben kiskorúakat. A hatóságok egyes városokban, Párizs bizonyos részein is, ideiglenes és részleges kijárási korlátozásokat vezettek be.
A tiltakozások hátterében az oktatási problémák — a leromlott épületek, a zsúfolt osztályok és a tanárhiány — mellett a megélhetési költségek emelkedése és az általános társadalmi elégedetlenség is megjelent. Emmanuel Dupuy szerint a zavargások résztvevőinek származása másodlagos kérdés: a diákokhoz később radikális csoportok és fosztogatók csatlakoztak, ezért inkább integrációs, mint bevándorlási problémáról beszélhetünk. A vitát az is politikai keretbe helyezi, hogy az Egyesült Államokban közelednek a kongresszusi időközi választások, és Trump tábora az európai eseményeket saját bevándorlásellenes üzeneteinek alátámasztására használja.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔