Bőrtípustól függ, hogy AHA-, BHA- vagy PHA-hámlasztó ajánlott
A kémiai hámlasztók kiválasztásánál nem az a döntő, hogy melyik termék ígér látványosabb eredményt, hanem hogy az adott sav illeszkedik-e a bőr állapotához és érzékenységéhez. Az AHA-savak vízben oldódnak, ezért elsősorban a bőr felszínén fejtik ki hatásukat, és a fakó, egyenetlen textúrájú, száraz bőrön segíthetnek. A glikolsav erőteljesebben javíthatja a bőr felszínét és a pigmentfoltok megjelenését, kis molekulamérete miatt azonban nagyobb az irritáció veszélye. A tejsav kezdőknek is kedvezőbb lehet, mert nedvességmegkötő tulajdonsága miatt a száraz bőr gyakran jobban tolerálja, míg a mandulasav az egyik kíméletesebb AHA.
A mitesszerekkel, eltömődött pórusokkal vagy gyulladt pattanásokkal küzdők számára a BHA-k közé tartozó szalicilsav lehet megfelelőbb. Olajban oldódik, így a pórusok belsejébe is eljut, ahol segíthet feloldani a faggyúval és elhalt hámsejtekkel összefüggő lerakódásokat. Gyulladáscsökkentő tulajdonsága miatt az akné kezelésében is szerepet kaphat, túl gyakori használata azonban kiszáríthatja a bőrt, és fokozhatja a faggyútermelést.
Az érzékeny, kipirosodásra vagy rosaceára hajlamos bőr esetén a PHA-savak, például a glükonolakton és a laktobionsav jelenthetnek óvatosabb alternatívát. Nagyobb molekuláik lassabban jutnak át a bőr felső rétegein, ezért általában kevésbé csípnek és irritálnak. Az AHA-k használata mellett legalább SPF 30-as fényvédő szükséges, mert növelhetik az UV-érzékenységet.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔