A boldogsággal kapcsolatos gyermekkori illatemlékeket a születés után nem sokkal keletkezett neuronok rögzítik

A PLOS Biology folyóiratban Jules Dejou és munkatársai által közzétett tanulmány szerint a gyerekkorból származó erős, boldogsággal társított illatemlékeket azok a neuronok kódolják, amelyek közvetlenül a születés környékén fejlődnek ki a szaglóbúb szemcserétegében. A kísérletet külön összefoglalóban Chloé Guillaume és Elisa Galliano ismerteti.

Az illatok által felidézett emlékek rendkívül élénkek és erősen érzelmiek, különösen akkor, ha gyerekkorból származnak: a vizuális vagy hallási ingerekkel kiváltott emlékekkel szemben az illatokhoz kötődő önéletrajzi emlékek általában életünk korábbi szakaszából származnak, és gyakrabban kapcsolódnak pozitív érzelmekhez. Ez részben annak köszönhető, hogy a szaglás már születéskor működik, és szokatlanul közvetlen kapcsolatot teremt az emlékezéssel, jutalmazással és érzelemmel foglalkozó agyterületekkel, így az amigdalával, a hippokampusszal és az orbitofrontális kéreggel.

A kutatók először 647 ember bevonásával készítettek felmérést: a résztvevőknek gyerekkorukból egy emlékezetes illatot kellett felidézniük, és pozitív–negatív érzelmi skálán értékelni. A legmagasabb pontszámokat a boldogság és a kellemesség kapta, a meglepetés követte, a negatív érzelmek értékelése alacsonyabb volt; a résztvevők 73 százaléka legalább ötször átélt olyan élményt, amely az illathoz kötődött. Az illatok kellemessége ráadásul nem pusztán emlékezetfeldolgozás kérdése: egy másik adatbázis alapján ezek az illatok önmagukban is kellemesnek bizonyultak, vagyis az emberek hajlanak kellemes szagokat beépíteni önéletrajzi emlékeikbe.

A humán eredmények alapján a kutatók egereket is vizsgáltak: 23 napos, fiatal példányokat két csoportra osztottak, és az egyik csoportot vonzó illatokkal – például limonénnel, citronellollal vagy kamforral – öt alkalommal, minden második napon két órán át gazdagított, játékos környezetben érintették, míg a kontrollcsoport ugyanazt az illatot normál ketrecezés mellett kapta. Az egerek érzelmi állapotát ultrahangos vokálizációikból mérték: a több és magasabb frekvenciájú hangjelzés kedvezőbb lelkiállapotot jelzett. Az eredmények azt mutatják, hogy a pozitív környezetben illatokhoz kötődő élmények tartósan formálják a felnőttkori szagpreferenciákat, és a fiatal korban a jutalmazási központokhoz köthető, születés után képződő neuronok rögzítik ezeket az emlékeket, amelyek idősebb korban a mélyebb érzelmi hálózatokhoz kapcsolódnak át.