A svájci választók várhatóan leszavazták a szigorúbb semlegességi szabályokat

Vasárnapi svájci népszavazáson a GFS Bern intézet SRG-nek készített előrejelzése szerint a választók körülbelül 71 százaléka elutasította, mintegy 29 százaléka pedig támogatta azt a kezdeményezést, amely szigorúbb alkotmányos korlátokat szabott volna az ország régóta fennálló semlegességére. A javaslat a semlegességet „állandó és fegyveres” állapotként határozta volna meg: katonai és védelmi szövetségekhez csak támadás vagy közvetlenül fenyegető támadás esetén engedett volna csatlakozást vagy együttműködést, háborúban álló államok elleni szankciókat pedig csak az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyásával. Az elutasítás megőrzi a kormány mozgásterét szankciókra és a NATO-val való együttműködésre; a transzatlanti szövetség tagjai között Svájc nagyobb szomszédainak többsége is szerepel.

A kezdeményezést a nemzeti szuverenitásért kampányoló Pro Switzerland szervezte, a jobboldali Svájci Néppárt (SVP), az ország legnagyobb pártja támogatta. Szerintük az Oroszország elleni uniós szankciók és a NATO-val bővülő biztonsági együttműködés gyengítette a hagyományos semleges szerepet. A kormány, a parlament és szinte minden nagyobb párt ellenezte a tervet, mert csökkentette volna a válságokra való reagálás képességét. A vita Oroszország 2022-es ukrajnai teljes körű inváziója után éleződött ki, amikor Svájc nagyrészt átvette az EU moszkvai szankcióit. A semlegességet 1815 óta nemzetközileg elismerik, 1848 óta az alkotmány része; a szavazás arról szólt, mennyire szabadon alkalmazhatja a kormány ezt az elvet.