Svájci külügyminiszteri látogatás Észak-Koreában a diplomáciai iroda újranyitásával
Svájc hivatalosan is újranyitotta diplomáciai irodáját Észak-Koreában, miután Ignazio Cassis személyében 2003 óta először látogatott el svájci külügyminiszter az ázsiai országba. A tárcavezető október 29-én és 30-án tárgyalt Phenjanban, majd Dél-Koreába utazott. A svájci külügyminisztérium közleménye szerint a vizit célja a közvetlen politikai párbeszéd felújítása volt a megosztott félsziget mindkét felével. Az iroda október 19-én kezdte meg működését, és a pekingi svájci nagykövetség alá tartozik, amely továbbra is ellátja a diplomáciai és konzuli feladatokat. Svájc korábbi, humanitárius célú phenjani képviselete a koronavírus-járvány idején, 2020-ban zárt be. Bár a két állam 1974 óta tart fenn diplomáciai kapcsolatot, a rendszeres politikai egyeztetések 2019 után megszakadtak.
Phenjanban Cassis egyeztetett Choe Son Hui észak-koreai külügyminiszterrel, valamint a kormányzó Munkapárt Központi Bizottságának titkárával, Jo Yong Wonnal. A megbeszélések a politikai párbeszéd felélesztésére, a Koreai-félsziget helyzetére és a tágabb európai–ázsiai biztonsági kihívásokra terjedtek ki. Cassis a Keystone-ATS hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, felajánlotta országa segítségét a feszültségek enyhítését célzó párbeszédben, amit a fogadó fél nyitottan fogadott, a KCNA észak-koreai állami hírügynökség pedig baráti légkörű diplomáciai tárgyalásokról számolt be.
Október 30-án és 31-én Cassis Szöulban folytatott tárgyalásokat Wi Sung-lac nemzetbiztonsági tanácsadóval és Jeong Yeon-du külügyi vezetővel. Jeong reményét fejezte ki, hogy az újranyitott svájci iroda segíti majd Dél-Koreát a Phenjannal való kapcsolatfelvételben. A diplomáciai látogatásra kiélezett katonai helyzetben került sor: a dél-koreai hadsereg szerint Észak-Korea csütörtökön mintegy tíz rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát indított a tenger felé, alig egy nappal azut
<truncated 2461 bytes>
potáról. Ezek az izmok kulcsszerepet töltenek be az egyensúly, a test stabilitása és az általános mozgékonyság fenntartásában. Elgyengülésük komoly kockázatot hordoz: az Egyesült Államokban a 65 év feletti korosztály több mint egynegyede évente legalább egyszer elesik, és sokan nem tájékoztatják erről az orvosukat, pedig az esés gyakran a fizikai leépülés első komoly figyelmeztető jele. A farizmok jelentőségét támasztja alá egy 2014-es kutatás is, amely kimutatta, hogy az elesett idősek farizomzatában kétszer annyi zsírszövet halmozódott fel, mint a stabilitásukat megőrző kortársaikéban.
A mozgásszervi állapot felmérésére több célzott vizsgálati módszer létezik. Scott McAfee ortopédiai gyógytornász a 30 másodperces székről felállás tesztjét használja, ahol a pácienseknek fél perc alatt, keresztbe tett karral kell minél többször felállniuk és leülniük: a karfára támaszkodás vagy a székre való zuhanásszerű leülés egyaránt izomgyengeségre utal. Priyank Patel csontkovács rámutatott, hogy a felálláskor előrehajló törzs vagy az aszimmetrikusan emelkedő csípő a far- és a combizmok elégtelen erejét jelzi, Austin Misiura gyógytornász pedig a padlóról való felkelés vizsgálatával méri fel a komplex mozgáskoordinációt. Dr. Alexander Acosta szerint a járás közbeni megfordulás is sokat elárul: ha valakinek több apró pót-lépésre vagy külső kapaszkodásra van szüksége a fordulathoz, az közvetlen esésveszélyre figyelmeztet.
A leépülés ugyanakkor nem megállíthatatlan folyamat, mivel a farizmok bármely életkorban hatékonyan fejleszthetők. Az olyan egyszerű, biztonságos környezetben végezhető gyakorlatok, mint a székről felállás, a padlóról való felkelés, az egylábas egyensúlyozás és a fordulások gyakorlása, jelentősen hozzájárulnak a stabilitás visszaszerzéséhez, alacsony kezdeti teszteredmények esetén pedig szakember segítségével célzott gyógytorna javasolt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔