Több mint száz év után azonosítottak új pingvinfajt a Kerguelen-szigeteken

A távoli Kerguelen-szigeteken — franciául Desolation-szigetek, csaknem kétezer mérföldre bármely állandóan lakott szárazföldtől — egy gentópingvin-faj maradt felismerés nélkül. Chilei kutatók és a Kaliforniai Egyetem berkeley-i csoportja a Communications Biology-ben közölte: a populációt külön fajnak tekintik, több mint száz éve ez az első újonnan elnevezett pingvinfaj. Genetikai adatok szerint a gentók nem egyetlen, széles elterjedésű fajt alkotnak, hanem négyet.

A délkeleti gentót Pygoscelis kerguelensis néven írták le. Külsőre a fehér hassal és fekete háttal szinte azonos a többi gentóval, csupán a testméret és a hangadás tér el finoman, genetikailag azonban egyértelműen elkülönül; az ilyen élőlényt kriptikus fajnak nevezik. Három, korábban alfajnak sorolt állományt is teljes fajjá emeltek. A konszenzus 64 pingvin teljes genomján és tíz költőkolónia mintáján nyugszik.

A négy faj közül egyedül a déli gentó, a Pygoscelis ellsworthi él az Antarktiszon; a klímaelőrejelzések szerint őt viszonylag kevéssé érinti a felmelegedés, sőt elterjedése bővülhet. 2050-re a melegedő óceánok több szigeti állománynak kevés alkalmas élőhelyet hagyhatnak. Juliana Vianna, az Andrés Bello Nemzeti Egyetem professzora szerint a gentókra a szubantarktiszi szigeteken kell a legnagyobb figyelmet fordítani, és Chile, Dél-Afrika, Franciaország, Hollandia, Ausztrália és Új-Zéland intézményeinek kellene védeniük a három gentófajt. A munkát Rauri Bowie (UC Berkeley) és Elie Poulin (Chilei Egyetem) is vezette.