A Nébih elmagyarázta a különbséget a lejárt élelmiszerek jelölései között
Egy átlagos négyfős magyar család számára évente mintegy 160 ezer forint veszteséget jelent az élelmiszerpazarlás, amelynek jelentős része a lejárati jelölések félreértelmezéséből fakad. Bogyó-Lippai Laura, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakértője hangsúlyozta, hogy a legfontosabb a „fogyasztható” és a „minőségét megőrzi” feliratok megkülönböztetése. A fogyaszthatósági idővel ellátott élelmiszereket – például a nyers húst, a nyers halat, vagy a pasztőrözött és ESL tejet – a lejárati dátum után szigorúan tilos megenni, mivel komoly egészségügyi kockázatot jelentenek.
Ezzel szemben a minőségmegőrzési idő lejárta nem jelenti azt, hogy az adott termék megromlott. Ha a csomagolás bontatlan és sértetlen, a terméket a gyártó előírásai szerint tárolták, és nem csecsemőtápszerről vagy bébiételről van szó, a megadott időn túl is biztonságosan elfogyasztható lehet. A Nébih ilyen esetekben érzékszervi próbát javasol: érdemes alaposan szemügyre venni az élelmiszer színét, szagát és állagát, illetve meg is kóstolni, amennyiben a termék jellege engedi.
A tájékozódást a Nébih Maradék nélkül programjának lejárati útmutatója támogatja. Az Élelmiszerpazarlás elleni világnaphoz kapcsolódva szeptember 28-tól a készlet erejéig az Aldi, az Auchan és a Tesco online rendelései mellé értékhatártól függetlenül egy lejárati útmutatót tartalmazó hűtőmágnest adnak, a részletek pedig a maradeknelkul.hu oldalon találhatók meg.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔