Az erkölcsi düh gyorsabban terjeszti a téves információkat a neten
Amikor az emberek erkölcsi dühöt éreznek, nagyobb eséllyel osztanak meg hamis híreket a közösségi médiában, és kevésbé figyelnek a forrás hitelességére – ezt a Cognition and Emotion című folyóiratban megjelent kutatás állítja. Haoyang Jiang, Hongbo Yu és munkatársaik a Shenzhen Universityn, valamint a University of California Santa Barbarán azt vizsgálták, hogyan válik szét a morális felháborodás két összetevője: a düh közeledő, szembeszálló viselkedést ösztönöz, az undor inkább elkerülést.
Az első kísérletben 223 résztvevő tényellenőrző oldalakról átalakított címsorokat értékelt, nullától száz százalékig terjedő hitelességi pontszámmal. Aki a pontosságot vagy a morális jogsértés súlyát mérlegelte, kevésbé támaszkodott a forrásminősítésre, mint a kontrollcsoport; a súlyos erkölcsi transzgressziókat ábrázoló címek – főleg a moralitásra fókuszáló csoportban – növelték a megosztási hajlandóságot. A második, 116 fős kísérletben a dühre hangolt résztvevők lényegesen készségesebben osztottak meg alacsony hitelességű híreket, mint az undort vagy a figyelem fókuszát értékelők, noha általában mindenki a megbízható forrásokat részesítette előnyben. Az undor nem írta felül a hitelességi jelzéseket: a kutatók szerint a düh az, amely csökkenti a megosztási döntés kognitív küszöbét, és impulzívabb, gyorsabb posztolást eredményez.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔