Rejtett bélrendszeri hiba magyarázhatja, miért tér vissza újra és újra a bélgyulladás

A gyulladásos bélbetegség (IBD), amely a Crohn-betegséget és a fekélyes vastagbélgyulladást is magában foglalja, kezelésének egyik legnagyobb rejtélye, hogy a tünetmentessé vált betegek miért lesznek ismét hirtelen rosszul. A melbourne-i WEHI kutatóintézet és a Royal Melbourne Kórház közös vizsgálata most molekuláris szintű választ adott erre a kérdésre: a bélsejtek egy „izzó" hibája a remisszió ellenére is fennmarad, és a sejtek rendellenesen érzékenyek maradnak a pusztulásra. Mintegy 900 bélbiopsziát vizsgáltak 80 embertől, betegséggel és anélkül, és a mintákból betegekből származó organoidokat, azaz laboratóriumban nevelt minivelőket is növesztettek. Mivel a korábbi vizsgálatok főleg egérmodellekre támaszkodtak, a kizárólag emberi szöveten alapuló megközelítés újdonságot jelentett. Az eredmények szerint a rendellenes sejthalál nem egyszerűen az ártalom, hanem maga a betegség korai mozgatórugója is lehet: a hiba már az enyhe, kezdeti stádiumban is kimutatható, részletes molekuláris elemzéssel. A kutatók több mint két évig követték a betegeket, és kiderült, hogy akiknél erősebb volt a bélsejtek pusztulását jelző jelzés, azoknál nagyobb eséllyel következett be visszaesés. Ausztráliában körülbelül 180 ezren élnek IBD-vel, és a remisszió elérése ellenére is számolni kell a fellángolásokkal. A felfedezés később lehetővé teheti a visszaesések korábbi előrejelzését, a betegek pontosabb követését és az egyénre szabottabb kezelést is.