Több uniós ország ellenzi Kanada „társult tagságának” elnevezését
Németország, Franciaország és legalább hat másik uniós tagállam ellenzi, hogy az EU és Kanada szorosabbra fűzött kapcsolatát „társult tagságnak” nevezzék. A kifejezés az október 29–30-i montreali EU–Kanada-csúcs előtt készülő közös nyilatkozat egyik fő vitapontja lett. A hat tárgyalási forrás és két uniós tisztviselő szerint az országok nem a szorosabb együttműködés célját kifogásolják, hanem azt tartják problémásnak, hogy az elnevezés mögött még nincs pontosan meghatározott tartalom.
Az ötletet Ursula von der Leyen vetette fel 2026-os évértékelő beszédében, Ottawa és több uniós főváros előzetes egyeztetése nélkül. Németország szorgalmazza legerőteljesebben a kifejezés törlését, míg Franciaország, Olaszország és Belgium is fenntartásokat fogalmazott meg. Bernd Lange, az Európai Parlament kereskedelmi bizottságának elnöke szerint az EU-nak valóban érdeke a szoros együttműködés, de a „társult tagság” félrevezető lehet, mert más partnerségi formákkal, például társulási megállapodásokkal keverhető össze.
A javasolt státusz nem jelentene uniós tagságot: az alapító szerződések alapján Kanada földrajzi okokból nem csatlakozhat teljes jogú tagként. A terv a gazdasági és védelmi együttműködésre, a nemzetközi fellépésre és az intézményi kapcsolatokra összpontosítana, nem pedig az uniós belső piachoz kapcsolódó négy szabadságra. A csúcs után hat kiemelt területen kezdődhetne munka, majd hat hónap elteltével felülvizsgálat, egy év múlva pedig átfogó értékelés. Vizsgálnák többek között Kanada teljes jogú részvételét a Horizon Europe és az Erasmus programokban, valamint a kritikus nyersanyagok és tenger alatti kábelek ügyét. Mark Carney kormánya közben az Egyesült Államoktól való gazdasági függőség csökkentésére törekszik.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔