Török Gábor szerint a halasztás növeli az alkotmányos népszavazás kockázatát
Magyar Péter a tavaszi választások után többször arról beszélt, hogy ősszel megkezdődhet az új alkotmány előkészítése. Majtényi László szerint ez olyan alkotmányos lehetőség, amelyet nem lenne célszerű elszalasztani: Magyarországnak eddig nem volt olyan alaptörvénye, amelynek előkészítésébe a társadalmat is bevonták volna, és amelyet népszavazás erősített meg. Török Gábor ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a referendum időzítése komoly politikai kockázatokat hordoz.
A politológus szerint egy mostani szavazáson várhatóan jelentős többséget kaphatna bármilyen alkotmánytervezet, másfél-két év múlva azonban megváltozhat a politikai környezet. A kérdés az is, hogy a jelenlegi érdeklődés fennmarad-e, és sikerül-e kizárólag az alkotmányról szóló voksolás kedvéért a választók legalább felét ismét urnákhoz hívni. A 2016-os migrációs népszavazáson 3,3 millióan, a választók 44 százaléka vett részt. Bár a szavazók 98 százaléka támogatta az álláspontot, a referendum közjogilag érvénytelen lett.
Egy érvénytelen alkotmányos népszavazás a Tisza-kormány számára komoly kudarcot jelentene, még akkor is, ha a többségi támogatásra hivatkozhatna. Török Gábor szerint a kormány népszerűsége a ciklus közepére rendszerint romlik, és egy időközben megerősödő ellenzék a referendumot a kormányról szóló szavazássá alakíthatná. A késlekedés így nemcsak az érvényességet, hanem a támogatás mértékét is bizonytalanná teheti.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔