A munkáltatók csupán 6 százalék alatti minimálbér-emelést tartanak valószínűnek a gyengébb gazdasági adatok miatt
A korábban rögzített 14 százalékos ütem helyett a hazai vállalkozások kétharmada legfeljebb 6 százalékos minimálbér-emelést tart reálisnak a 2027-es évre. Perlusz László, a VOSZ főtitkára a gyengébb gazdasági adatokkal, az elmaradó vállalati megrendelésekkel és a szűkülő mozgástérrel indokolta a munkaadói álláspontot. Noha a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján augusztusban a nettó átlagkereset elérte az 519 900 forintot – ami 8,6 százalékos éves reálbér-növekedést jelentett –, Molnár László, a GKI vezető kutatója szerint a bérek ilyen ütemű emelkedése a stagnáló termelékenység mellett hosszabb távon fenntarthatatlan, és a beruházások visszafogásához vagy akár cégbezárásokhoz vezethet.
A szakszervezetek ezzel szemben érdemi bérfejlesztést sürgetnek a megélhetési költségek fedezésére. Kozma Zsolt, a Munkástanácsok elnöke jelezte: készek engedni az eredeti 14 százalékos célból, ha a Tisza-kormány megvalósítja az alacsonyabb keresetűeknek ígért adójóváírást, ám a bruttó minimálbérnél így is elengedhetetlennek tartanak legalább 10 százalékos növekedést. A tárgyalások tétje óriási, ugyanis a munkaadók 6 százalékos ajánlata elemzők szerint inkább taktikai lépés, és amennyiben a felek nem jutnak egyezségre, egy automatizmus lép érvénybe, amely a gyengébb növekedési és inflációs adatok ellenére is 10 százalék feletti kötelező emelést eredményezne.