A zenészeket kevésbé téveszti meg a ventrilokvismus-illúzió egy kutatás szerint
A Journal of Experimental Psychology: Human Perception and Performance című szaklapban megjelent kutatás szerint a zenészek kevésbé fogékonyak a hasbeszélő-illúzióra (ventrilokvismus-effektus). Ennél a multiszenzoros jelenségnél az emberi agy a látás természetes dominanciája miatt hajlamos a hangot a felvillanó fény helyéről érzékelni, nem pedig annak tényleges forrásából.
A vizsgálatban az ausztrál Queenslandi Műszaki Egyetem kutatója, Matthew Paul O’Donohue vezetésével 35 hangszeres zenész (átlagosan 12 évnyi zenélési tapasztalattal) és 35 zeneileg képzetlen személy vett részt. A sötét szobában lefolytatott 420 feladat során öt hangszóró és képernyő segítségével tesztelték a térbeli tájékozódást. Kiderült, hogy amikor a hang és a fény egyszerre jelent meg, a két inger csupán az esetek 20 százalékában származott azonos pozícióból.
Az önálló fény- és hangingereket mindkét csoport azonos pontossággal lokalizálta. Az együttes ingereknél azonban a zenészek hallási becsléseit átlagosan mintegy 1,6 fokkal kevésbé térítette el a vizuális villanás iránya. A kutatók által készített matematikai modell rávilágított, hogy ez a különbség nem az élesebb hallásból vagy látásból fakad, hanem abból, hogy a hangszeres képzés nyomán a zenészek agyában jóval gyengébb az a beépített előzetes elvárás, miszerint az egyidejű fény- és hangingereknek feltétlenül közös forrásból kell származniuk.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔