A magyar adófizetők finanszírozhatják az atlétikai világbajnokság rekorddíjazását

A Telex forrásaira hivatkozó 24.hu szerint az atlétikai világbajnokság pénzdíja, jogdíja és szervezése nagyjából 8 milliárd forintba kerülhetett; a rekorddíjazást a magyar adófizetők állhatták. A rekordösszeg nagy része a sportolók között szétosztott 10 millió dollár volt, ötmillió dollár pedig a World Athleticsnek fizetett rendezési jogdíj. Miután Balásy Gyula cégeit júliusban leváltották, az IRUB Kft. 3,2 milliárd forintért vállalta a szervezést.

Szabó Gábor, az Eurosport főszerkesztője közérdekűadat-igényléséből kiderült: az előző kormány az egész eseményre eredetileg 16,75 milliárd forintot biztosított az NRÜ-nek, az új kormány pedig a szervezőváltással több mint 7 milliárdot spórolt. A bevételi oldal bizonytalanabb. A szerződés szerint a jegybevétel, valamint a szponzori és közvetítési jogok nagyobb része a rendezőnél maradt. 61 ezer jegy kelt el, becslések szerint legalább másfél milliárd forintnyi bevétellel; a szponzorok között a TDK, a Sony és a Wizz Air jelent meg.

A cikk felveti, hogy a szerződést Orbán Viktor és Sebastian Coe, a World Athletics akkori elnöke közötti politikai kapcsolat is motiválhatta, egy későbbi magyar olimpiai rendezés reményében. A számítás nem jött be: Coe 2025-ben elveszítette a NOB-elnökválasztást a zimbabwei Kirsty Coventryvel szemben.