Szent Olaf korából származó ritka érmét találtak egy norvég kincsleletben
A régészek egy II. (Szent) Olaf norvég király uralkodása idején, 1024 és 1028 között vert ezüstérmét azonosítottak a Mørstad-kincsleletben. A kelet-norvégiai lelőhelyen több mint 5500 pénzdarab került elő, így ez Norvégia eddig ismert legnagyobb viking kori kincslelete. A most felismert érmet először II. Æthelred angol királyhoz kötötték, de Anne Skogsfjord régész a részletes vizsgálat során kiolvasta rajta az „ONLAF R+ NORMANORV” köriratot, amely Olafot a norvégok királyaként nevezi meg.
II. Olafhoz köthető érméből mindössze húsz példányt ismernek, a most azonosított típusnak pedig ez csupán az ötödik ismert darabja és a második, amely Norvégia területéről került elő. Az érme előlapján az uralkodó látható profilból, kúpos harci sisakban, hátlapján pedig kereszt és keresztény jelképek szerepelnek. Mindkét oldalán apró, késsel ejtett vágások találhatók; ezekkel a korabeli kereskedők az ezüsttartalmat és a pénz valódiságát ellenőrizték. A veret nagyjából húsz-huszonöt évig lehetett forgalomban.
A lelet tudományos jelentőségét növeli, hogy kevés közvetlen régészeti forrás maradt II. Olafhoz kapcsolódóan. Az uralkodó 1015 és 1028 között vezette Norvégiát, a kereszténység államvallássá tételét és az egységes királyság megszervezését támogatta, majd 1030-ban, a stiklestadi csatában halt meg. A pénz elsősorban nem gazdasági, hanem politikai és reprezentációs eszköz volt: a keresztény hitet és a királyi hatalmat jelenítette meg. A kincs legkésőbbi érméi III. Harald 1047 körüli uralkodásából származnak, teljes dokumentálása pedig még több mint egy évet vehet igénybe.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔