Ötödik osztályra sok gyerek már csak az iskolai túlélésre rendezkedik be
Racsmány Mihály pszichológus, memóriakutató és a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja szerint a magyar közoktatás megújításához nem elvetni, hanem korszerű formában újraépíteni kellene az instrukcionalista pedagógiát. Álláspontja szerint ennek középpontjában a tanári irányítás, az ismeretek közvetlen átadása és a strukturált tananyag állna, miközben a konstruktivista módszerek hasznos elemei is megmaradnának. A két irányzat közötti merev választás helyett hibrid megoldást tartana célravezetőnek.
A konstruktivista oktatásban a diákok feladatokon és projekteken keresztül, saját felfedezéseik révén jutnak el a tudáshoz. Ilyen lehet például egy közlekedésbiztonsági probléma megoldása, amelynek során információkat gyűjtenek, megvitatják azokat, majd bemutatják eredményeiket. Ide tartozik a fordított osztályterem is, amelyben a tanulók otthon dolgozzák fel az anyagot, az órán pedig közösen értelmezik. Racsmány szerint ez a módszer azonban jelentősen függ az otthoni körülményektől és a diákok előzetes tudásától. A kedvezőtlenebb helyzetű tanulóknál társas lazsálás, passzivitás és hibás, rögzült megoldások alakulhatnak ki, ezért a konstruktivizmus elsősorban az elitiskolákban működik látványosan.
Érvelését a 2025-ös PISA-tesztek szeptemberben közzétett eredményeivel is összekapcsolja. A lehangoló adatok ellenére szerinte azokban az országokban nem romlott, sőt javult a diákok teljesítménye, ahol az elmúlt évtizedben ismét nagyobb szerepet kapott az instrukcionalista megközelítés. A vita tétje így az, hogyan lehetne a különböző társadalmi hátterű gyerekek számára egyaránt működőképes oktatási rendszert kialakítani.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔