Az 1956-ban emigrált soproniak emlékének ajánlják az új Hubertusz kilátót
Az új Hubertusz kilátót azoknak a soproni erdőmérnök-hallgatóknak és oktatóiknak az emlékére ajánlják, akik az 1956-os forradalom után elhagyták Magyarországot. A soproni erdészeti képzéshez kötődő fiatalok és tanáraik külföldön kerestek új életet, és végül Kanadában találtak otthonra. A kilátó így nemcsak egy új kirándulóhely, hanem egy olyan emlékezési pont is, amely egy egész szakmai közösség szétszóródásának történetét őrzi.
Az 1956-ban emigrált soproniak távozása egyszerre kapcsolódik a forradalom utáni kényszerű döntésekhez és ahhoz a tudáshoz, amelyet új hazájukban vittek tovább. A hallgatók és oktatóik nem egyénileg, egymástól elszigetelten jelennek meg az emlékezetben: közös soproni hátterük, az erdőmérnöki hivatás és kanadai letelepedésük egyaránt összeköti őket.
A Hubertusz kilátó elnevezéséhez kapcsolódó ajánlás azt üzeni, hogy a helyszín egyszerre tekint a jelenbe és a múltba. Az ott megfordulók a táj mellett azoknak az életútjára is gondolhatnak, akiknek az 1956 utáni történelem miatt új országban kellett folytatniuk tanulmányaikat, munkájukat és közösségi életüket. A soproni emlék így Kanada és Magyarország történeti kapcsolatát is felidézi.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔