A GLP-1-kezelések csökkenthetik az ételzajt, de nem adnak végleges megoldást
Az „ételzaj” (food noise) az étellel és evéssel kapcsolatos, visszatérő, nehezen elcsendesíthető gondolatokat jelenti. Nem azonos a valódi éhséggel: míg az energiahiányt jelző éhség jóllakottság után rendszerint megszűnik, az ételzaj akkor is fennmaradhat, amikor valaki már eleget evett. A jelenségnek jelenleg nincs hivatalos orvosi definíciója vagy diagnózisa, a 2025-ös, a Nature-ben megjelent tanulmány szerint azonban tartós, az érintett számára kellemetlen étellel kapcsolatos gondolatokról van szó, amelyek a testi és lelki egészséget is terhelhetik.
A háttérben állhat evészavar, pajzsmirigy-alulműködés vagy egyes mellékvese-betegségek, de szokások és érzelmi helyzetek is erősíthetik. A sorozatnézéshez társított csipsz vagy a stresszre elfogyasztott fél tábla csokoládé olyan inger–válasz kapcsolatot alakíthat ki, amely fogyókúra idején különösen megnehezíti a változtatást. Kohlné Papp Ildikó pszichológus és dietetikus szerint ez jelentős kognitív terhet, önvádat és kontrollvesztés-érzést okozhat; a berögzült minták átformálásában a kognitív viselkedésterápia is segíthet.
A GLP-1-gyógyszereket használók közül sokan arról számolnak be, hogy a kezelés mellett „elcsendesedik” az ételzaj. Somogyi Anikó belgyógyász, endokrinológus és diabetológus szerint az injekciók a teltségérzetet is fokozhatják, így egyes betegek akár napi 1200 kalória mellett is jóllakottnak érzik magukat. Ez azonban nem mindenkinél működik: erős szorongás esetén a késztetés akkor is fennmaradhat, ha az evés már rosszullétet okoz. A GLP-1-terápia ezért nem végleges megoldás, és a kezelés korlátozott időtartama után a panaszok visszatérhetnek. A szerekhez való hozzáférés ráadásul egyenlőtlen: a WHO szerint 2030-ra a rászorulóknak csak mintegy 10 százaléka juthat hozzájuk.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔