Magyarország 5,4 milliárd eurónyi kölcsönt kért a SAFE-hitelből

Magyarország 5,4 milliárd eurónyi, azaz 1973 milliárd forintnyi kölcsönt kért a SAFE nevű uniós védelmi hitelkeretből – közölte Thomas Régnier, az Európai Bizottság szóvivője egy pénteki sajtótájékoztatón. A magyar kormány korábban 16 milliárd eurónyi SAFE-hitelt tervezett felvenni. Olaszország és Magyarország az a két ország, amelyeknél még várják a végleges bizottsági megerősítést; a szóvivő szerint mindkét esetben előrelépés történt, az olasz és a magyar hatóságoktól új információkat és frissített terveket kaptak, amelyeket jelenleg elemeznek.

Régnier azt mondta, Olaszország valamivel több mint 8 milliárd eurót fog igénybe venni, a magyar hatóságoktól pedig arról értesültek, hogy végül 5,4 milliárd eurót vesznek igénybe. Üdvözölte a lépést, és közölte, hogy szoros kapcsolatban állnak a magyar hatóságokkal a frissített tervvel kapcsolatban, amelyet hamarosan meg kell kapniuk. Hangsúlyozta: a tagállamok dönthetik el, mekkora hitelt vesznek fel, a Bizottság nem csökkenti az elérhető összegeket. Arra, hogy Magyarország miért tart kevesebbre igényt az eredetileg tervezett, körülbelül 16 milliárd euró helyett, azt válaszolta: a felálló új magyar hatóságok és kormány felmérhették a helyzetet, és úgy döntöttek, kevesebbet vesznek igénybe, mint amennyit eredetileg Magyarországnak elkülönítettek. A megmaradt több mint 10 milliárd eurónyi hitelt későbbi időpontra csoportosítják át.

A HVG szerint más uniós kormányok sem használják fel a teljes hitelkeretüket, ezért a Bizottság még 2026-ban új pályázati felhívást tesz közzé a megmaradó pénzekre, különben az összegek elveszhetnek. A Bizottság tavaly javasolt legfeljebb 150 milliárd eurónyi közös kölcsönt a védelmi képességek és az ipar fejlesztésére. A SAFE-et az akkori magyar kormány egyedüliként nem szavazta meg az EU miniszteri Tanácsában. Nagy Márton gazdasági miniszter később 20 milliárd eurónyi, 8000 milliárd forintnyi összeget igényelt belőle; a Bizottság 16,2 milliárd eurós, nagyjából 6300 milliárd forintos keretet biztosított, ami a harmadik legnagyobb volt az EU-ban. A terv nagyságára és a kétoldalú egyeztetésekre hivatkozva a Bizottság eddig több körben sem engedte át a magyar tervet.