A történészek óvatosságra intenek az ügynökakták feltárásakor
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága szerint az állambiztonsági múlt feltárása csak megfelelő történeti és etikai mérlegeléssel történhet. Földváryné Kiss Réka történész nem támogatja az ügynökakták teljes körű internetes közzétételét, mert a fennmaradt iratok hiányosak, és önmagukban gyakran nem elegendők megalapozott következtetésekhez. Teljes névsor sem létezik, a mágnesszalagokon, a 6-os kartonokon és a B-naplókban szereplő adatok pedig csak részleges képet adnak az egykori hálózatról.
A november 4-én megnyitott nyilvános adatbázis rövid idő alatt komoly vitákat váltott ki. Technikai hiba miatt 164 olyan ember neve is a hálózati személyek közé került, akiket valójában megfigyeltek; köztük volt Lezsák Sándor is. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára elismerte a tévedést, bocsánatot kért, majd eltávolította a hibás adatokat.
A történész arra is figyelmeztetett, hogy a közösségi médiában megindult névkeresés és vádaskodás igazságtalan ítéletekhez vezethet. A nyilvántartásokba olyanok is bekerülhettek, akik kényszer hatására kerültek kapcsolatba az állambiztonsággal, vagy a beszervezési kísérlet ellenére soha nem működtek együtt. A NEB 2014-es megalakulása óta a kutathatóságot, nem pedig a korlátlan közzétételt szorgalmazza. A bizottság 2017-es kötete szintén azt mutatta be, hogy azonos típusú iratok mögött egymástól teljesen eltérő emberi sorsok állhatnak.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔