Az emelkedő amerikai államkötvény-hozamok új dilemmát teremtenek a Fed számára

Csütörtökön tovább emelkedtek az amerikai államkötvény-hozamok. A Fed dilemmája, hogy a szigorítás ne törje meg a gazdaságot: a piac a 2 százalékos cél fölött ragadt inflációt, az energiaárak újabb emelkedését, valamint a hiperskálás beruházási versenyt és a kapcsolódó adósságkibocsátást árazza. Korábban átnéztek az ideiglenes sokkokon, az MI-boomot egy-két éves, dezinflációs történetnek látták; most tartósabb inflációtól tartanak, és a jegybank nem jelzi előre lépéseit.

Joseph Brusuelas, az RSM főközgazdásza szerint véget ért az első kínálati sokk figyelmen kívül hagyásának ideje. A kereskedők megemelték egy októberi kamatemelés esélyét a múlt heti negyed százalékpontos szigorítás után, és egy harmadik emelést várnak az idei év végére vagy 2027 elejére – szemben a júniusi, idei egy emeléses, majd csökkentéses képpel. A tízéves hozam csütörtökön 5,15 százalék körül volt; az RSM szerint még 5,5 százaléknál is a növekedés 1,5 százalékra esne, a munkanélküliség 4,7 százalékra nőne, a maginfláció 2,4 százalékon ragadna. Brusuelas öt-hat emelést tart szükségesnek.

Andrew Hollenhorst (Citigroup) a reálhozamok emelkedését a magasabb alapkamat beárazásával magyarázza. John Williams, a New York-i Fed elnöke év végéig „ésszerűnek” tart egy újabb emelést, de adatfüggő türelmet kért. Anna Paulson, a philadelphiai Fed elnöke további, „mérsékelt” szigorítást valószínűsített. Krishna Guha (Evercore IS) szerint a gyenge iránymutatás a hitelesség és a szuboptimális emelés közé szoríthatja a jegybankokat.