A férfi, aki legendássá tette a Tatrát a Dakaron
Karel Loprais, becenevén Kája, tette legendává a Tatrát a Párizs–Dakar-ralin: a kopřivnicei gyártó részvétele eleinte marketingfogásnak indult, hogy a teherautókat nyugat-európai és afrikai piacokra vezessék be, de neki szenvedélyévé vált, hogy elsőként érjen célba. 1967-ben, tizennyolc évesen lépett be a vállalathoz fizikai munkásként, apja műhelyének tapasztalatával hamar szerelő, a hetvenes évek elején gyári tesztsofőr lett. Tesztelte a 1972–1982 között gyártott Tatra 148-ast, majd 1982-től a Tatra 815-öst; Afrikában feltárta a típus gyenge pontjait, és Radomír Stachurával jelölték az 1986-os Dakárra. Negyven évvel ezelőtt Csehszlovákia színeiben, Josef Kalina navigátorral, háromtengelyes Tatra T815 6×6 VE-vel álltak rajthoz. A konstrukció nem bírta az útvonalat, késve érkeztek, kizárták őket. A tervező, Jaroslav Krpec, aki a legénység tagja volt, kéttengelyes, összkerékhajtású gépet javasolt a nagy gördülési ellenállás és az elégtelen átlagsebesség miatt. 1987-ben a Tatra 815 4×4 Dakar könnyebb volt, még ha a turbómotor gyengébb is; Loprais volánnál, Stachura navigátorként második lett Jan de Rooy DAF Turbo Twinje mögött. Loprais szerint „a második az első vesztes”: Dakarban csak a kategóriagyőztesek vonulhattak fel. 1988-ban, a jubileumi 10. Párizs–Dakaron T5-928-as, két turbós, intercooleres motorral, 607-es rajtszámmal Loprais, Stachura és Tomáš Mück elsőként értek célba a kéttengelyes géppel.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔